Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alapszabály!

Magyar Nemzet Határtalanul Egyesület Alapszabálya


Elhatárazva a. Magyar Nemzet Határtalanul Egyesület létrehozását, a Polgári Törvényről szóló 2013,évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásáról, valamint a civil szervezetek  működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
                                                              I.
                                                   Az egyesület adatai
1.            Az egyesület neve: Magyar Nemzet Határtalanul Egyesület.
1.            Az egyesület rövidített elnevezése "nincs"
3.            Az egyesület idegen nyelvű elnevezése" nincs"
4.            Az egyesület székhelye 2310 Szigetszentmiklós, Ezredes utca 6.
5.            Az egyesület tagjainak nevét és lakhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
6.           Az egyesület honlapjának címe: https://magyar-nemzet-hatartalanul-egyesulet.eoldal.hu , blog oldal:  https://magyarnemzethatartalanulegyesulet.blogspot.com , facebook: https://www.facebook.com/Magyar-Nemzet-Határtalanul-Egyesület

                                                           II.
                                        Az egyesület célja, tevékenysége
1.     Az egyesület célja: Az Egyesület nemzetben gondolkadik, határokan átívelőn, ezért is a név határtalanul. Az Egyesület minden olyan területen részt kíván venni, és jelen lenni, ahol a nemzeti érdekek érvényesülnek, kicsi gyerekektől egészen a felnőttekig. Legyen  szó akár az oktatásról, a nevelésről, vagy a kulturális és fejlesztő rendezvények, szociálisan segitő megjelenések fórumok, vagy rendezvény formában, természetvédelem és állatvédelem is, okító és védő jelleggel.
2.     Az egyesület tevékenysége: Kulturális, fejlesztő tevékenységek, oktatási, nevelési tevékenységek, szociális, társadalmat segítő tevékenységek, természetvédelem, állatvédelem.
                                                            III.
                            Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1.    Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyujt.

                                                           IV.
                                                      Tagdíj
1.       Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj ősszege 1000 Ft, amelyet a megalakuláskor  a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számitott 8 napon ezt követően legkésőbb minden év május 15. napjáig kell egy összegben, az egyesület  házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év május 15. napjáig köteles az egyesült házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
                                                             V.
                                                           A tagság
1.                 Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személységgel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkítűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
                                                                   VI.
                                               A tagsági jogviszony keletkezése  
1.                   Az egyesület tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyujtani, amely szerv a kérelem beérkezéssétől számított 30 napon bell, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.


                                                                    VII.
                                                        A tagsági jogviszony megszűnése


A tagsági jogviszony megszűnése:
(Ptk. 3:68. § alapján)
1. A tagsági jogviszony megszűnik
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
2. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal
bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. 
                                                                  VIII.
                                       A tagsági jogviszony feltétele és felmondása
(Ptk. 3:69 § alapján)
1. Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában
a) elfogadja az Egyesület céljait,
b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát,
c) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és
d) vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az
Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának
megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.
2. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos
felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az
Egyesület közgyűlése dönt. 
                                                              IX.
                                          A tagsági jogviszony feltétele és felmondása
(Ptk. 3:69 § alapján)
1. Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában
a) elfogadja az Egyesület céljait,
b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát,
c) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és
d) vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az
Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának
megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.
2. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos
felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az
Egyesület közgyűlése dönt. 

Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület
céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható
jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai
(Ptk. 3:71. § (1) bekezdés c) pontja alapján)
A/ 1. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület
céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a
figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás
legfeljebb egy év időtartamra.
B/ 2. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület
céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló
eljárást az elnök vagy a titkár javaslatára a közgyűlés rendeli el.
C/ 3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az
Egyesület elnöke vagy az Egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más
személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.
D/ 4. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is,
akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez
 be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.
E/ 5. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a titkár köteles
összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény
alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.
É/ 6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati
javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.
F/ 7. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy
megtárgyalását követően nyomban határoz.
G/ 8. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként - fentieknek
megfelelően - figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől
legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.
H/ 9. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező
közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
I/ 10. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes
törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.
                                                                 X.
                                                                A tag kizárása
(Ptk. 3:70 § alapján)
1. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan
vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi
szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
2. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett
kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár terjeszti a közgyűlés
elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás
elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a
jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozat
hozatalra az alapszabály 12. pontjában foglaltak az irányadóak.
3. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az
indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá
a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
4. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az
Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat
felülvizsgálatát.
                                                            XI.
                                      A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre
(Ptk. 3:71. § (1) bekezdés b) pontja, 3:73. §-a alapján)
1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik (Ptk. 3:73. § (1) bekezdés).
6
2. A közgyűlés nem nyilvános (Ptk. 3:73. § (2) bekezdés).
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről
szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az
egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával,
vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával
köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági
tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való
döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.
                                                                XII.
                                                   A közgyűlés határozathozatala
(Ptk. 3:76. § alapján)
1. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes
szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
2. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési
döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott
határozata szükséges.
3. Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő
tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott
határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg. 
                                                           XIII.
 A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának,                                                         a közgyűlés  helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezetőelnöknek,aszavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv
vezetésnek valamint a határozatok kihirdetésének szabályai

(Ptk. 3:71. § (1) bekezdés d) ontja alapján)
1. A közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén a titkár - írásban a javasolt napirend
közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával
meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott
meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a
kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A
meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők
indokolását.
7
2. A meghívónak tartalmaznia kell
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok
tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. A közgyűlés
összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.
3. A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell
eltelnie.
4. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra
jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
5. Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával
meghatározott más helyen tartja.
6. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha
az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés
megtartásához.
7. Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható
határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő
kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
8. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület titkára vagy a
gazdasági vezető vezeti.
9. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági
tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A
közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a
közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.
10. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen
van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a
közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással
határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat
meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
11. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére
másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja
vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban
áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
12. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető
elnök szóban kihirdeti.
8
13. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a
közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen
megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott
napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet
a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai
közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.
14. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát. 
                                                             XIV. 
                                           Az közgyűlés összehívásának kötelezettsége
(Ptk. 3:81. § alapján)
1. Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár köteles a közgyűlést összehívni a
szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
2. Az 1. pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó
körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről
dönteni.
                                                           XV.
                                          Határozathozatal ülés tartása nélkül
(Ptk. 3:20. § alapján)
1. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen
határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő
megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább
nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés
részére.
2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és
szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az
ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez
szükséges lenne ülés tartása esetén.
3. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze
kell hívnia.
4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi
tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától
számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt
további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő
utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat
beérkezésének napja.
                                                                XVI.
                                                           Az Elnökség
(Ptk. 3:78. § alapján)
1. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség elnökét és további tagjait a közgyűlés választja
meg. Az elnökség tagjai: az elnök, a titkár és a gazdasági vezető.
2. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos
kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
3. Az elnökség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
4. A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított négy év
időtartama szól.
5. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani.
                                                              XVII.
                                          Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai és
                                               az elnökségre vonatkozó egyéb szabályok

(Ptk. 3:80. § alapján)
1. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a
döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a
közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a
tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak
bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
2. Az elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az
elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az elnökségi ülés
határozatképességére, az ülés lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének
elkészítésére valamint a határozatok kihirdetésére az alapszabály 16. pontjában foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus
úton vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok illetve az érdekelt személyek
részére. 
                                                                   XIX.
                                                          Az ügyvezetés ellátása
 (Ptk. 3:77. § alapján)
1. Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.
2. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai
                                                               XX.
                                                 Az Egyesület ügyvezetése
 (Ptk. 3:21. § alapján)
1. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem
tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult.
2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően
köteles ellátni.
3. Az Egyesület első vezető tisztségviselőit az Egyesület létesítő okiratában
(alapszabályában) kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket
a jogi személy tagjai választják meg, vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a
tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.
                                                                XXI.
                         A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
 (Ptk. 3:22. § alapján)
1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a
tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos
következmények alól nem mentesült.
4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely
foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt
tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
5. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő
az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
                                                        XXII.
                                            Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség
 (Ptk. 3:23. § alapján)
1. A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi
személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és
számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. 
A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli
titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
2. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez
a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen
gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő
a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi
személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
                                                                XXIII.
                                                A vezető tisztségviselő felelőssége
 (Ptk. 3:24. § alapján)
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért
a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel
szemben.
                                                              XXIV.
                                           Az Egyesület képviselete és jegyzése
 (Ptk. 3:29. § alapján)
1. Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő (elnök, titkár, gazdasági vezető)
látja el.
2. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
3. Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez a vezető tisztségviselő
önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat)
szerint. 
                                                                XXV.
                             A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése
 (Ptk. 3:25. § alapján)
1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok
bekövetkeztével.
2. Az Egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető
tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
3. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik
vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor
lemondhat.
4. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő
kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított
hatvanadik napon válik hatályossá.
Záró rendelkezés
1. Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak.